A szennyvíziszap-kezelés és -hasznosítás jogi, gazdasági, műszaki, környezetegészségügyi feltételrendszere

2002-2003

 Mára egyértelművé vált az az álláspont, mely szerint a szennyvíztisztítás során keletkező iszapok kezelése, problémamentes elhelyezése, ártalmatlanítása a szennyvíztisztítás problémájához hasonló súlyú tétel. A szennyvíztisztítás terjedésével a keletkező iszapmennyiség drasztikusan megnőtt; ennek a hatalmas (és a jövőben csak tovább növekvő) mennyiségnek a korrekt kezelésére jelenleg nem vagyunk felkészülve.

A felkészületlenség ebben az esetben nem feltétlenül a megfelelő technológiák hiányát jelenti. A mai ismereteink szerint megfelelőnek mondható szennyvíziszap-kezelési eljárások gyakorlatilag már ma rendelkezésre állnak, azonban a hangsúly a "mai ismereteink szerint" kifejezésen van. Fontos jellemzője ugyanis ennek a komplex területnek - a szennyvíziszapok és a környezet kölcsönhatásának - a napról-napra gazdagodó ismeretanyag, a gyors tempójú fejlődés, aminek következtében ma még elfogadottnak tekinthető megoldások válhatnak egyik napról a másikra túlhaladottá, vagy épp ellenkezőleg, korábban elképzelhetetlennek tűnő utak nyílhatnak meg. Ez a "bizonytalanság" azonban csupán csak egy azok közül, melyek nehezen kezelhetővé teszik a problémakört.

 Sokkal súlyosabb, és azonnali cselekvést kívánó momentum a területen uralkodó szemléletmód, illetve annak megváltoztatása. Nagyon gyakran ugyanis nem is tudjuk, hogy adott esetben mennyi és milyen minőségű szennyvíziszapunk keletkezik, így aztán nem is tudunk megalapozott döntést hozni az iszapkezelést illetően (a magyarországi helyzet ismertetését tanulmányunk egy külön része tárgyalja).

 A téma - és a fent kiemelt területek - aktualitását mutatja a napjainkban megjelenő, szennyvíziszappal foglalkozó közlemények hatalmas száma, melyek felölelik a terület műszaki, gazdasági és jogi-szabályozási részeit.

 Ötfős hallgatói munkacsoportunk 2002. decemberében kezdett foglalkozni az Alapítvány által megjelölt témával. A téma címében megjelölteket pontosítva célul tűztük ki magunk elé a magyarországi szennyvíziszaphelyzet lehetőségeinkhez mérten teljes feltárását, illetve ez alapján egy olyan döntési stratégia kidolgozását, melyben meg­jelöljük az adott körülmények közt legjobban megvalósítható technológiai meg­oldást/megoldásokat. Ennek érdekében feladatainkat a következőkben határoz­tuk meg:

-          a vonatkozó hazai és nemzetközi irodalom illetve jogi háttér áttekintése, fel­dolgozása,

 -          hazai műszaki és gazdasági adatok összegyűjtése, rendszerezése,

 -          ezek alapján történő javaslattétel, egy olyan szempontrendszer összeállítása, mely segítséget nyújthat a szennyvíziszap-problémával kapcsolatos döntések meghozatala során.

  Tanulmányunk szerkezetét e céloknak rendeltük alá: a hazai jogi szabályozás és az iszapkezelés műszaki lehetőségeinek részletes tárgyalása adja a munka első részét (2-4. fejezet). A közegészségügyi vonatkozások áttekintése szintén nélkülözhetetlen (5. fejezet), hiszen ezek nagyon fontos szempontrendszert (ha nem a legfontosabbat) képeznek a szennyvíziszapok hasznosítása/elhelyezése során (a 6. fejezet elemzi a vonatkozó lehetőségeket).

A magyarországi szennyvíziszap-helyzetképet tartalmazza a 7. fejezet, ide kerültek a legkevésbé időtálló gazdasági vonatkozások is. Mivel a konkrét árak szinte pillanatról-pillanatra, konkrét esetről konkrét esetre változnak, ezért ebben a részben csupán arra törekedhettünk, hogy általános érvényű, hosszabb távon is alkalmazható tendenciákat/viszonyokat vázoljunk fel.

Szintén itt kaptak helyet kérdőíves felmérésünk eredményei is, melyek szintén némi bepillantást engednek a magyarországi viszonyokba (noha nem egészen abban az értelemben, ahogy ezt eredetileg terveztük).

A kitűzött feladatok megvalósításában számos neves szakember volt segítségünkre; mindannyiuk egybehangzó véleménye, hogy a kiválasztott terület annyira hatalmas, illetve néhány vonatkozásában (tipikusan ilyenek a szennyvíziszap környezet-egészségügyi vonatkozásai, és ennek következtében a jogi szabályozás jövője) olyan nagy a bizonytalanság, hogy tökéletes, mindenki által elfogadott munkát végezni szinte lehetetlen.

Mindezek ellenére bízunk abban, hogy munkánk egy olyan folyamat megindításában/elősegítésében játszik - mégoly apró - szerepet, melynek eredménye egy tisztább környezet, egy élhetőbb világ.