Közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban

2003-2004

A közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban a témája és fő vonala a tanulmányunknak. A közösségi részvétel megnyilvánul a döntéshozatalban való részvételben, az információhoz való hozzájutásban és a jogorvoslathoz való jogban.A hulladékgazdálkodási tevékenységet az érintett lakosság támogathatja, elfogadhatja, de ellenezheti is. Az Európai Unió előírásai szerint[1] a regionális hulladéklerakók nem létesíthetők a lakosság megkérdezése, vagyis népszavazás kiírása nélkül. A népszavazáson dől el, hogy a lerakó és más létesítmények kialakításáról az adott területen folyhatnak e további előkészítő munkálatok. A lakosságnak vétójoga van az ügyben, tehát ha a szavazás eredménye az ellenzők javára dől el a beruházásnak új helyszínt kell keresni. Mindezekből következik, hogy a lakossággal folytatott kommunikáció, a lakosság információhoz juttatása alapvető befolyással lehet a beruházás létrejöttére. A lakosok döntését egyrészt az határozza meg, hogy milyen információkhoz jutottak a hulladékgazdálkodási beruházást előkészítő folyamatában, másrészt ezeket az információkat szubjektíven tudják csak megítélni, nagyban befolyásolják őket az információszolgáltatás körülményei is. Ezalatt az információk mennyiségét és minőségét, a szolgáltató személyét, az általa képviselt szervezetet, az információszolgáltatás helyét, időpontját, és formáját értjük. A döntést meghatározó másik nagyon fontos tényező a háttérben egymásnak feszülő érdekek, melyekből a lakosság is érzékel és tudni vél néhányat és szeretné a saját vélt vagy valós érdekeit érvényre juttatni a döntéshozatalkor. Ezért nagyon fontos feltárni a döntésben érintett személyeket és csoportokat, valamint érdekeiket.

 A hazai gyakorlatban is találkozhatunk olyan esetekkel, ahol a társadalmi részvételnek szerepe volt az adott hulladékgazdálkodási projekt megvalósulásában. A közelmúltban egy nagy volumenű hulladékgazdálkodási beruházás előkészítését nagy botrányok kísértek. Az Észak-kelet Pest Megyei Regionális Hulladéklerakó létesítése ezideáig minden esetben a lakossági elutasítás miatt nem valósulhatott meg a kijelölt területeken. Éppen ezért remekül kapcsolódik dolgozatunk témájához, és fontosnak tartjuk ennek bemutatását. Mivel az ügy már két éve húzódik, nyomon követése sok tanulságot rejt magában a témával kapcsolatban. Ezért a tanulmány központi elemének választottuk ezt a folyamatot és mint esettanulmányt részletesen bemutatjuk. Mindezt úgy tesszük, hogy a tanulmányon végigkísérjük a résztvevő települések és a teljes program történetét és az elméleti részeket ezen elemek kapcsán mutatjuk be. Így a tanulmány szervesen kapcsolódik Észak-kelet Pest Megyei Regionális Hulladéklerakó történetéhez és minden általunk felvázolt elméleti fejtegetést alátámasztunk, a lerakó kálváriája során tapasztaltakkal. Emellett a dolgozat elején egy külön fejezetben szeretnénk egy történeti áttekintést adni a beruházás eddigi históriájáról, majd az azt követő fejezetekben mindig egy vagy több települést kiválasztva mutatnánk be a gyakorlati példákat és hibákat és szeretnénk ajánlásokat is megfogalmazni az esettel kapcsolatban.

  Hozzá kell tennünk, hogy az ügy során felmerült az a kérdés is, hogy van-e egyáltalán létjogosultsága egy ekkora méretű regionális lerakónak és hulladékkezelési rendszernek Pest és Nógrád Megye kistelepüléseinek esetében. Ezért vizsgálatunk kiterjed arra is, hogy a konkrét esetben a regionalitás elvének érvényesítése nem engedne e meg kisebb méretű régiót, és mekkora területet jelölhetnénk ki optimális esetben a közös rendszer működőképességének biztosítása mellett. Ezzel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az Európai Unió előírásait nem szabad gondolkodás nélkül alkalmaznunk, hanem mindig igazítanunk kellene a magyar és általában a helyi sajátosságokhoz. Erre is figyelmeztet minket ez az eset.

 Összegzésképpen a hulladéklerakó létesítéssel kapcsolatos formai követelményeket és felmerült problémákat (szabályok, tények, adottságok) állítjuk szembe a valóságos, azaz tartalmi követelményekkel, melyek jelen esetben az egymásnak feszülő érdekek konfliktusaiból adódnak. Mindezt egy multidiszciplináris környezetben vizsgáljuk, ami további problémák és megoldási módozatok feltárásához vezethet. A multidiszciplináris szemlélet magában foglalja a vizsgálat jogi, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból történő megvalósítását. Így aki e dolgozatot a későbbiekben a kezébe veszi, nem kizárólag egy elméleti ismertetőt fog olvasni a hazai hulladékgazdálkodás fent említett kérdéseiről, hanem összefüggéseiben fog a jelenlegi hazai tapasztalatokkal megismerkedni és az abból levont következtetésekből saját véleményt formálni.