A szennyvíziszap-kezelés és -hasznosítás jogi, gazdasági, műszaki, környezetegészségügyi feltételrendszere

Mára egyértelművé vált az az álláspont, mely szerint a szennyvíztisztítás során keletkező iszapok kezelése, problémamentes elhelyezése, ártalmatlanítása a szennyvíztisztítás problémájához hasonló súlyú tétel. A szennyvíztisztítás terjedésével a keletkező iszapmennyiség drasztikusan megnőtt; ennek a hatalmas (és a jövőben csak tovább növekvő) mennyiségnek a korrekt kezelésére jelenleg nem vagyunk felkészülve.

A felkészületlenség ebben az esetben nem feltétlenül a megfelelő technológiák hiányát jelenti. A mai ismereteink szerint megfelelőnek mondható szennyvíziszap-kezelési eljárások gyakorlatilag már ma rendelkezésre állnak, azonban a hangsúly a "mai ismereteink szerint" kifejezésen van. Fontos jellemzője ugyanis ennek a komplex területnek - a szennyvíziszapok és a környezet kölcsönhatásának - a napról-napra gazdagodó ismeretanyag, a gyors tempójú fejlődés, aminek következtében ma még elfogadottnak tekinthető megoldások válhatnak egyik napról a másikra túlhaladottá, vagy épp ellenkezőleg, korábban elképzelhetetlennek tűnő utak nyílhatnak meg. Ez a "bizonytalanság" azonban csupán csak egy azok közül, melyek nehezen kezelhetővé teszik a problémakört.

 Sokkal súlyosabb, és azonnali cselekvést kívánó momentum a területen uralkodó szemléletmód, illetve annak megváltoztatása. Nagyon gyakran ugyanis nem is tudjuk, hogy adott esetben mennyi és milyen minőségű szennyvíziszapunk keletkezik, így aztán nem is tudunk megalapozott döntést hozni az iszapkezelést illetően (a magyarországi helyzet ismertetését tanulmányunk egy külön része tárgyalja).

A téma - és a fent kiemelt területek - aktualitását mutatja a napjainkban megjelenő, szennyvíziszappal foglalkozó közlemények hatalmas száma, melyek felölelik a terület műszaki, gazdasági és jogi-szabályozási részeit.

2003