Közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban

A közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban a témája és fő vonala a tanulmányunknak. A közösségi részvétel megnyilvánul a döntéshozatalban való részvételben, az információhoz való hozzájutásban és a jogorvoslathoz való jogban.A hulladékgazdálkodási tevékenységet az érintett lakosság támogathatja, elfogadhatja, de ellenezheti is. Az Európai Unió előírásai szerint a regionális hulladéklerakók nem létesíthetők a lakosság megkérdezése, vagyis népszavazás kiírása nélkül. A népszavazáson dől el, hogy a lerakó és más létesítmények kialakításáról az adott területen folyhatnak e további előkészítő munkálatok. A lakosságnak vétójoga van az ügyben, tehát ha a szavazás eredménye az ellenzők javára dől el a beruházásnak új helyszínt kell keresni. Mindezekből következik, hogy a lakossággal folytatott kommunikáció, a lakosság információhoz juttatása alapvető befolyással lehet a beruházás létrejöttére. A lakosok döntését egyrészt az határozza meg, hogy milyen információkhoz jutottak a hulladékgazdálkodási beruházást előkészítő folyamatában, másrészt ezeket az információkat szubjektíven tudják csak megítélni, nagyban befolyásolják őket az információszolgáltatás körülményei is. Ezalatt az információk mennyiségét és minőségét, a szolgáltató személyét, az általa képviselt szervezetet, az információszolgáltatás helyét, időpontját, és formáját értjük. A döntést meghatározó másik nagyon fontos tényező a háttérben egymásnak feszülő érdekek, melyekből a lakosság is érzékel és tudni vél néhányat és szeretné a saját vélt vagy valós érdekeit érvényre juttatni a döntéshozatalkor. Ezért nagyon fontos feltárni a döntésben érintett személyeket és csoportokat, valamint érdekeiket.

2004