Belvárosi forgalomcsillapítás jogi, gazdasági és műszaki eszközeinek összevetése

Ezen tanulmány célja, hogy leendő jogász, közgazdász és településmérnökként betekintést nyerjünk és nyújtsunk a városi közlekedés szerteágazó problémáiba. Bár egyikünknek sem szakterülete a közlekedés, a tanulmány készítése során is kiderült, hogy nem lehet csupán egy tudományterületre fókuszálni, ha közlekedésről beszélünk. A közlekedés nem szakítható ki környezetéből, azzal együtt kell értelmezni. Nagyvárosi térben a közlekedés kulcstényező: a versenyképesség kulcstényezője. A versenyképességet viszont semmiképp nem szeretnénk csupán gazdasági fogalomként értelmezni, hiszen a városban elsősorban emberek élnek. A tanulmány létrejöttét éppen az indokolja, hogy Budapest és több nagyvárosunk küzd a közlekedés okozta problémákkal: dugók, légszennyezettség, zajterhelés, amelyek egy város élhetőségét jelentősen csökkentik. A problémák megoldására integrált szemléletű fejlesztésre van szükség.

A tanulmányunknak nem célja egyetlen jó megoldás feltárása, hiszen ilyen valószínűleg nem is létezik. Számos nemzetközi példa megmutatta, hogy különböző módokon lehetséges a városi közlekedés több szempontot is fegyelembe vevő fejlesztése. Tanulmányunkkal inkább egyfajta szemléletváltáshoz szeretnénk hozzájárulni, olyan elvek felé való közelítéshez, mint a fenntartható fejlődés, mind mikro- mind makroszinten. Tanulmányunk eredeti címe a „Belvárosi forgalom-csillapítás jogi, műszaki és gazdasági eszközeinek összevetése” kissé kibővült a város és környéke vizsgálatára. Az egyik legnehezebb kérdés ugyanis, hogy hol húzzuk meg a határt, amikor a belváros forgalomcsillapításáról beszélünk. Elegendő-e csupán a szűken vett városmagról beszélnünk? Természetesen nem, ahogy már előbb említettük. A belváros ugyanis a bonyolult városi szövetnek csupán egy része, eredeti problémánk, a közlekedés okozta forgalmi dugók káros hatásai funkcióvesztést okoztak a belvárosnak, de az okok összetettebbek annál, hogy csupán a belvárosra koncentráljunk. Jelenleg a „Budapest Szíve Program” keretében folynak olyan üdvözölendő törekvések, melyek megkímélik a városmagot az átmenő autósforgalom elől, visszaadva ezzel a városi teret a városi lakóknak, serkentve a kiskereskedelmet és kellemesebbé téve a területet a turisták számára. A „belváros” megfogalmazása ebben a dokumentumban egyértelműen a Fővám tér – Vámház körút – Kálvin tér – Múzeum és Károly körút – Deák tér – Erzsébet tér – József Attila utca által lehatárolt területet jelenti, beleértve a Roosevelt teret. (A tágabb értelemben vett belváros a Podmaniczky Program értelmében a Nagykörút és a Duna által lehatárolt teljes történelmi Budapest, de a gyalogos programot egyértelműen az előbb említett területre szűkíti.) Azt azonban a „Budapest Szíve Program” is leszögezi, hogy csak többféle összefüggésrendszer értelmében valósítható meg, a Nagykörút és a Kiskörút közötti forgalom csillapítás részeként, illetve a parkolás rendszerének egészében értelmezve.

Üdvözölendőnek tartjuk továbbá az olyan civil kezdeményeseket, mint a „Bringázz a munkába” kampányt, illetve a Critical Mass rendezvényeket, melyek a kerékpáros közlekedést népszerűsítik, illetve felhívják mind a lakosság, mind a döntéshozók figyelmét arra, hogy az autón kívül is léteznek versenyképes közlekedési eszközök. Tanulmányunkban említést teszünk Budapest kialakulásáról, melynek ismeretét fontosnak tartjuk a problémák feltárása során. Kitérünk arra is, hogy miért van szükség Budapesten forgalomcsillapításra, mik azok a főbb tényezők, amelyek jelenleg a városi közlekedést alakítják. Tanulmányunkban bővebben foglalkozunk a közlekedés környezetre gyakorolt hatásával, hiszen a közlekedés okozta problémák egyik legszembetűnőbb következménye a dugók mellett a lég- és zajszennyezettség. Lehetséges megoldások és válaszok című fejezetünkben elsősorban olyan szabályozóeszközök, politikák lehetőségeit tárjuk fel, melyek talán kevéssé igényelnek beavatkozást a városszerkezetbe, más városokban mégis látványos eredményeket értek el vele. Fontos azonban kiemelni, hogy bár sok európai és Európán kívüli város küzd ugyanazzal a problémával: a közlekedési dugók és az ezáltal okozott légszennyezettség, mégis a megoldást – nagyságtól, elhelyezkedéstől, a hétköznapi emberek élethelyzetétől, hozzáállásától, a város pénzügyi helyzettől stb. függően – egyedileg, városra szabottan kell megtalálni.

2009