Kisvízfolyások rehabilitációja és fenntartható használata, különös tekintettel a Galga vízgyűjtőjére

A ösztöndíjas multidiszciplináris kutatóprogram elsődleges célja a kisvízfolyások fenntartható használatának és rehabilitációjának előmozdítása hogy azok betölthessék ökológiai folyosó szerepüket, valamint növekedjék társadalmi hasznuk. Jelenleg a kisvízfolyások megtűrt státuszban vannak országszerte. Kevés a pozitív példa, ahol megfelelően kezelik és hasznosítják őket. Ennek az állapotnak mindenképpen, a jelenleg hatályos előírásoknak megfelelően is változnia kell, hiszen az EU Víz Keretirányelv előírja a vizek jó állapotba helyezését. Programunk arra kíván rávilágítani, hogy a kisvízfolyások gazdasági- társadalmi és természeti szempontból is többet jelentenek víz- és szennyvíz levezető árkoknál, vagy potenciális veszélyforrásnál.

„A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a víz politika területén” című, 2000/60/EK irányelv 2000. december 22-én hatályba lépett.

Az EU Víz Keretirányelv célja a vizek jó kémiai és ökológiai állapotának elérése, illetve fenntartása, beleértve a vízi ökoszisztémák, a víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek állapotának megőrzését és javítását is. Az irányelv előírásainak teljesítésében kiemelt fontosságú feladat a víztestek kijelölését és állapotértékelését követően, a VKI követelményeinek megfelelő megfigyelő rendszer kialakítása, az ökológiai vízminőségi rendszer átdolgozása, az intézkedési programok megalapozása érdekében.

A vízrajzi tevékenység jogszabályokban rögzített kizárólagosan az állam által ellátandó feladatainak ellátása, a VKI előírásainak történő megfeleltetése, amelynek keretében a vízrajzi mérő-, megfigyelő-hálózat állomásainak legszükségesebb állagmegóvása, javítása és helyreállítása történik.

Az 1996-ban megkezdett vízbázisvédelmi célprogram végrehajtásáról számos hazai jogszabály és a Víz Keretirányelv is rendelkezik.

A sérülékeny ivóvízbázisok állapotértékelését és monitoring hálózatának kiépítését tartalmazó beruházási program, melynek végrehajtásáról 2002-től a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozat rendelkezik. A VKI 7. cikk 3. pontja előírja az ivóvíz kivételhez kapcsolódó víztestek védelmét. Az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 1998/83/EK irányelv előírásait 2009. decemberére Magyarországnak teljesítenie kell. Ennek egyik előfeltétele a kitermelhető vízkészlet - ivóvízbázis - biztonsága.

Az EU Víz Keretirányelve nagy hangsúlyt helyez a természetvédelmi szempontokra, a vízi ökoszisztémák, a víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek állapotának megtartására és javítására. Az irányelvben kiemelt fontosságú feladat a víztestek kijelölése, a tipológia, az ökológiai vízminősítés és a monitorozás.

A Víz Keretirányelv hazai adaptációjához számtalan, a természetvédelemhez is kapcsolódó feladat vár végrehajtásra: pl. teljes körű jogharmonizáció, konkrét javaslatok elkészítése, felszíni vizek tipológiája és kijelölése, feltáró monitoring megteremtése, felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák lehatárolásának véglegesítése, védett területek kijelölésének megkezdése.

2005