A barnamezők kérdéskörének jogi, gazdasági és környezetvédelmi vizsgálata, különös tekintettel a Borsod megyei régióra

Hazánkban az 1950-es évektől kezdődően nagyfokú iparosítás zajlott. Az így kialakult iparszerkezet részben a nem kellően megfontolt stratégia – értve ez alatt a nem megfelelő nyersanyag gazdálkodást -, részben a rendszerváltozás okozta megváltozott politikai viszonyok miatt működésképtelenné vált. Ennek következtében a 80-as évek végétől kezdődően egyre több ipari üzem szűnt meg illetve zárt be részlegesen vagy egészében. Ez számos társadalmi, gazdasági, környezeti valamint jogi problémát vetett föl melyeket mind a mai napig nem sikerül orvosolni.

 A magára hagyott létesítmények területén helyben maradt anyagok sok esetben folyamatos környezetterhelést jelentenek. A rendezetlen tulajdonjogi viszonyok miatt, az okozott károk elhárítása szinte sehol sem történt meg. A kiszolgáló létesítmények állapota gyors romlásnak indult melyek tovább rombolják a már eredetileg is károsított tájképet, városképet.

 A gazdaság szereplői nem érdekeltek az ilyen területek fejlesztésében, újrahasznosításában mert gazdaságilag sokkal kifizetődőbb számukra újabb területek használatba vétele (ún. zöldmezős beruházások). További gondot jelent hogy, e területek problémakörének kezelésére nem létezik átfogó, az EU normáihoz illeszkedő koncepció.

 2002